A NASA piramis-formájú alakváltoztató robotját a vörös bolygóhoz hasonló körülmények között, az Antarktiszon tesztelték. Később miniatürizálják, majd "kollégáival" a hangyák, vagy a méhek mintájára autonóm nanotech rajokat alkotnak. Ha kell, sziklás terepen repkednek, vagy éppen kommunikációs antennává nőnek. Még harminc év, és a MARSON landolnak. A NASA ANTS projektje (Autonomous Nanotechnology Swarm) egyelőre azonban a kezdeteknél tart: a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjában (Greenbelt), valamint januárban az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa által működtetett antarktiszi McMurdo állomáson a tetraéder-szerű lépegető masina, TETwalker (tetrahedral walker) mozgását tanulmányozták. Utóbbi tesztből vonták le azt a következtetést, hogy a teljesítmény növelése, a hatékonyság érdekében módosítaniuk kell a gépezeten.

Mozgó piramis

"Ez a prototípus az első lépés a jelenlegi tervezésnél előnyösebb, forradalmi jelentőségű robot-űrhajók fejlesztése felé" - nyilatkozta a Goddard és a virginiai Langley Kutatóközpont (Hampton) közös projektjét felügyelő Steven Curtis.

Az elektromos motorok a piramis sarkain, úgynevezett csomópontokban helyezkednek el. A csomópontok az oldalakat formáló fém "tartócsövekhez" kapcsolódnak, melyek kameraállványhoz hasonlóan tolódnak össze. Összehúzódásukat és tágulásukat a motorok szabályozzák, lehetővé téve a piramis mozgását. Ha oldalainak hossza megváltozik, gravitációs központja eltolódik. Inog, billeg, felborul, megfordulnak a csomópontok, rendkívül flexibilis lesz a robot. Az antarktiszi teszt után a kutatók úgy döntöttek, hogy a motorokat csomópontok helyett inkább a fémvázak közepére helyezik. Így nemcsak az új példányok csomópontjainak designja egyszerűsödik, hanem megbízhatóbbak, komponenseik pedig sokkal modulárisabbak lesznek.

A témához kapcsolódó (magyar nyelvű) információk és további képek az Agent Portal